Minden, ami érdekel, eszembe jut vagy történik velem.

Mizu velem...

Zachary Mason: Void Star

Könyvértékelés

2018. november 01. - kovacs.netti

Már az első pillanattól nem tetszett a borító és a fülszöveg sem. Éreztem, hogy nekem ez nem fog tetszeni, de valahogy mégis meggyőztem magam, hogy elő kell rendelnem. Mivel épp most fejeztem be a Moxylandet, ami egy igazán jó kis cyberpunk volt, bele is vágtam ebbe, reméltem, hogy hasonlóan jó élmény lesz, de tévedtem. Rettentően nem tetszett, untam, nem bírtam egy kis időre se beleélni magam. Tulajdonképpen alig vártam, hogy vége legyen. 

Szerző: Zachary Mason

Könyv címe: Void ​Star

Eredeti mű: Zachary Mason: Void Star

Fordító: Farkas Veronika

Oldalak száma: 384

Borító: puhatáblás, ragasztókötött

Kiadás éve: 2018

Kiadó: Agave Könyvek

ISBN: 9789634194521

Fülszöveg:

“Ez a legjobb és legszebb regény a számítógépekről a Neurománc óta. - Michael Clune

A nem túl távoli jövőben a tengerszint megemelkedett és az Egyenlítő menti területek kiürülőben vannak, de még mindig jó gazdagnak lenni San Franciscóban, ahol felfegyverzett drónok tartják távol az elszegényedett tömegeket. Irina nem gazdag, legalábbis nem annyira, de mesterséges memóriával rendelkezik, aminek köszönhetően mindenre tökéletesen emlékszik. Közvetítőként dolgozik a megbízói és azok átláthatatlanul összetett mesterséges intelligenciái között. A munka jól fizet, Irina évente egyszer még a Mayo Klinikára is el tud menni belőle, ahol különböző kezelésekkel késleltetik az öregedését.

Kern nem mondhatja el magáról mindezt. Egyike azon menekülteknek, akik a várost körülvevő, drónok építette, állandóan terjeszkedő favelákban nyomorognak. A napjait szerzetes módjára tölti, könyörtelenül gyakorolja a különböző harcművészeteket, miközben tolvajként és utcai harcosként próbál napról napra túlélni. Thales egy teljesen másik világban mozog — egy brazil politikusklán sokadik ágának sarja, aki Los Angelesbe menekült, miután egy támadásban megölték az apját, őt pedig megnyomorították.

Egy rongyokba öltözött idegen egy nap leszólítja Thalest, és megkérdezi, hogy mire emlékszik az érkezése előtti időkről. Kern az életét mentve kénytelen menekülni, miután rossz célpontot rabol ki. Irina pedig szörnyű titokra bukkan az emlékeiben, amikor felidézi legutóbbi találkozóját a megbízójával.

Mindhármuk élete veszélyben van, ráadásul a sorsuk elkerülhetetlenül összefonódik ebben a gyönyörűen megírt történetben, aminek központi témái a mesterséges intelligenciák, az emlékek, a halhatatlanság, valamint a könyörtelen erőszak, amit mindezek birtoklásáért egyesek hajlandóak alkalmazni.

Nem is tudom, hogy hol kezdjem. Nagy Agave borító fan vagyok, mert az esetek többségében nagyon eltalálják, de most nem. Ez a színkombináció nagyon látványos, de nagyon unalmas már. Nyilván a színek és kombinációik száma véges, viszont akkor is lehetne ötletesebb. Nem is adja át a könyv lényegét. Megnéztem az eredeti borítót és attól sem vagyok elájulva. A fülszöveg egészen reálisan átadja a sztorit. A három szereplő története összefügg, bár ezt elég sokáig nem érezteti a könyv. Rövidek a fejezetek és épp mire elkezdeném beleélni magam az egyik szálba, már váltunk is. És ez megy az egész könyvön át. Tördeli a hangulatot és elveszi a lehetőséget, hogy megszerethessük a szereplőket. Bár ad információt róluk, esetleg a hátterükről is mesél, mégsem elég személyes. Vagy csak unalmasak a szereplők? Nem is tudom. Az egyetlen valamire való karakter Kern, őt legalább érdekesnek találtam. Értettem a célját, motivációját és a szerepét a történetben. Ezt tulajdonképpen senki másról nem mondhatom el. Izgalmat, érdeklődést nem váltott ki belőlem a történet. Nem is értettem mi zajlik, mi ennek a lényege. Persze szépen összeállt a végére a nagyja, de ha ez nem történt volna meg sem lettem volna kevesebb. Nagyon hosszú volt ezekhez képest. Nem tartom kizártnak, hogy kevesebb oldalszámmal, több sejtetéssel talán élvezhetőbb is lett volna. Azt sem tartom kizártnak, hogy csak én voltam kevés ehhez a könyvhöz és nem kaptam el azt, amit igazán át akart adni az író, de valószínűleg újabb esélyt nem adok neki. Azt viszont nem tagadhatom, hogy igényesen megírt könyv stílusát tekintve és azt sem szeretném megkérdőjelezni, hogy sok tudás és háttér áll a könyv mögött. Ezeket is beleszámítva 3 pontot adnék az 5-ből. Kár érte.

3.png

Persze, gondolta, tudhattam volna, hogy ez a halál, a memória mozdulatlansága.

Lares egyszer azt mondta, hogy a katonáskodás és a kurválkodás gyakorlatilag egy és ugyanaz – veszélyes munka, de többet fizetnek érte, mint amit mással kereshetne az ember, általában csak azokra van kereslet, akik fiatalok és egészségesek, és mindkettő egy kicsit kívül helyezi az embert a törvényeken.

A borítókép és az információk a könyv Moly-os adatlapjáról származnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://mizuvelem.blog.hu/api/trackback/id/tr6114338969

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.