Pár éve megpróbálkoztam Philip K. Dick Galaktikus ​cserépgyógyász című könyvével, de elég hamar feladtam, mert úgy éreztem nem az én világom. Utólag úgy vagyok vele, hogy lehet csak rosszkor álltam neki. Idén szülinapomra megkaptam barátomtól a Dr. ​Vérdíj című könyvét, aminek stílusa és világa elvarázsolt. Nem mondom, hogy életem könyve volt, viszont azt az élményt nyújtotta, amire mostanában vevő vagyok. Utána arra gondoltam próbálkozok még kicsit Philip K. Dick könyveivel. Nehéz is lenne ellenállni, mert annyira szuper borítókkal adja ki az Agave a könyveit, hogy már csak azok miatt is szívesen megvenném. Így rendeltem elő a szóban forgó Jones kezében a világot. 

SPOILER

Már a fülszöveg kecsegtető volt, bár szerintem nem ábrázolja reálisan a könyvet. Mostanában mindig ilyenekbe futok bele, szóval ezen már nem is bosszankodok. A cím és a fülszöveg azt sejtetné, hogy Jones szemszögéből ismerjük meg a történetet, ez nem így van. Tény, hogy kulcsfigurája a könyvnek, viszont akit jobban megismerünk, megkedvelünk az Cussick, aki egy rendszerhez hű, véleményem szerint kicsit túlságosan sztahanovista rendőr. Ő fedezi fel Jonest, majd az élete momentumaival ismerhetjük meg a rendszert és annak a bukását, Jones felívelését, majd az időszak végét. A történet egy kerek egész, érthető bevezetéssel, pörgős eseményekkel és reális, kielégítő befejezéssel. Egyáltalán nem érzem úgy, hogy a kevés oldalszám miatt valami kimaradt volna. Nem merülünk el a részletekben, de amennyi információt kapunk, abból tökéletesen el tudjuk képzelni az aktuális világot. Egy realista rendszerbe csöppenünk, ami (a fülszöveggel ellentétben) egyáltalán nem tiltja az álmodozást, szimplán megköveteli az ideológiák tényekkel való alátámasztását. Talán pontosan azért jó, hogy nem viszi túlzásba a leírást, mert így mindenki kicsit a maga véleménye szerint tudja formálni a világ képét. És nem mellékesen elgondolkodtat, hogy vajon jó lenne egy ilyen világban élni. Úgy gondolom igen. Ne álltassuk magunkat, az emberiség butul, bárki szinte bármit el tud hitetni a többséggel és egy rendszer, ami követeli az alátámasztást sok kellemetlen eszmét ki tud szűrni. Kell a népnek a vezetés, mert különben a sok birka megy amerre lát. De elkanyarodtam... Jones egy olyan emberke, aki egy évre előre látja a jövőt, de azon változtatni nem tud, szimplán mindent kétszer él meg. Jóformán megjósolja a világvégét és a rendszer ellen kezd prédikálni. Itt sem kapunk sok választ a miértekre, mindenkinek magának kell hozzágondolnia. Pár példa... Az emberek nem gondolkodnak el azon, hogy mielőtt vakon követni kezdenek egy embert, aki látja a jövőt egy évre előre, az miért garancia arra, hogy két év múlva nem fordul egy nagyot a sztori, amit még nem lát? Persze, hogy nem, mert van valami amiben hinni lehet. Megint a birkák esete... Jones miért is nem fog össze a rendszerrel? És ez miért nem gyanús a birkáknak? Még ha nem is ért egyet feltétlen a rendszer politikájával a képességével őket segítve lehetne egy jó kis megoldást találni a problémára. Erre sem gondol senki? Persze úgy nem lenne történet, nem lenne könyv és való életben sem így működik. Kell a hatalom, az egyik legundorítóbb és legalapabb emberi tulajdonság itt is úgy, ahogy a való életben. Miért fontosabb az embernek a karrierje, önfejűsége, saját maga, mint családja, gyereke, szerelme? Olyan szépen bemutatja ez a könyv az emberi önzőséget, hiúságot, hatalmi vágyat... Mindezt nem szájbarágósan, szimplán sodródva a történettel. Szerintem még hosszú sorokig folytathatnám a kérdéseket, amiket a könyv felvet, de érdemesebb inkább a könyvet elolvasni. Lényeg a lényeg, a rövid könyv nem mondandó híján rövid. Ha nem tudnám, hogy 1956-ban íródott, akkor azt mondanám, hogy ez egy napjainkban írt sztori, hiszen rettentően aktuális. Említ a fülszöveg mutánsokat is, de a könyv egyáltalán nem a furcsa lényekre épül. Mondhatnám, hogy Jones jövőbelátó képességén felül tulajdonképpen semmi jelentőségük, szimplán kicsit színezi a történetet. Itt említeném meg a vénuszi életre teremtett mutánsokat, akik érdekes pontjai a sztorinak. Imádtam a velük kapcsolatos oldalakat olvasni, de amúgy nincs túl fontos szerepük a történetben. Tulajdonképpen ha kimaradtak volna, akkor is teljes lenne az egész, de így mégis vagányabb. Bevallom őszintén akár még 100 oldalakat is olvastam volna róluk, a korábbi és az új életükről. Amiket még meg kell említenünk a furcsa lények címszó alatt, azok az űrből érkező lomhák, akik a probléma forrásaként szolgálnak. Viszont központi szerepük ellenére nem az a történet lényege, hogy űrlények érkeznek. Ez tényleg csak egy alap probléma, ami prófécia, vita tárgya lehet. Éppenséggel ez bármi más is lehetne, ami földi, de mégis egy sci-firől beszélünk... Ez a könyv számomra tökéletesen össze van rakva. És ilyenkor bosszant, hogy olyan sok ember tart a sci-fiktől, hiszen olyan sok jó könyv van, annyi mondandóval, annyi gondolattal... A borító, a történet, a szereplők, a mondanivaló és a stílus is mind-mind csillagos 5-ös! Imádom!

Kommunizmus, fasizmus, cionizmus, ez mind csak abszolutista egyének véleménye, amit egész kontinensekre kényszerítettek rá. És semmi köze a vezetőjük őszinteségéhez. Vagy a követőkéhez. Még obszcénebb lesz attól, hogy elhiszik. Attól, hogy üres frázisok miatt képesek egymást ölni és önként meghalni…

Nagyon forradalmi eszme volt, sokan még nem is hallottunk többértékű rendszerről. Nagy hatást tett ránk a gondolat, hogy mindenkinek lehet igaza, hogy mindenkinek joga van a neki tetsző élethez. Hoff elképzelése az egyedi életstílusról…borzasztó izgalmas volt. Nem vallásos dogma, de nem is vallásellenes. Nincs több vita, hogy a szent szövegek melyik értelmezése helyes. Nincsenek szekták, szakadár csoportok, frakciók. Nincsenek eretnekek, akiket lelőnek, elégetnek, bezárnak.

A borító és az információk a könyvről Moly-ról származik.