Barátom kapott tőlem Karácsonyra egy nagyobb adag DVD-t, ez a film is közöttük szerepelt. Szeretjük a dokumentumfilmeket, életrajzi filmeket, emiatt gondoltam, hogy ez sem lehet nagy baklövés. Igazság szerint engem kifejezetten érdekelt Maradona személye, élete, így még inkább kíváncsi voltam a filmre. A szerda délelőttünket kettesben, pihenéssel töltöttük, úgyhogy meg is néztük. Sajnos óriási csalódás volt, nem igazán ajánlanám senkinek megnézésre. Persze ízlések és pofonok...
Maradona - Kusturica filmje (Maradona by Kusturica)
2008 - 90 perc - francia - spanyol - dokumentumfilm
Rendező: Emir Kusturica
Forgatókönyvíró: Emir Kusturica
Operatőr: Rolo Pulpeiro
Szereplők:
- Emir Kusturica
- Diego Maradona
Ki is igazából Maradona? Kusturica, a balkán fenegyerek, a mozi világának Diego Armando Maradonája, személyes hangvételű dokumentumfilmjében erre keresi a választ.
Ki ez az ember? Ki ez a futballvarázsló? Teszi fel a kérdést ezredszer is magának a világhírű rendező. A nemzetközi futballvilág Sex Pistolsa? A kokain áldozata, aki leszokott a drogokról és eleinte úgy nézett ki, mint Falstaff, később mint egy spagetti reklám. Ha Andy Warhol élne, biztosra veszem, hogy betenné Maradona képét a gyűjteményébe Marilyn Monroe és Mao Ce Tung közé – vallja Kusturica. Ha egész életét a focipályán tölthette volna, akkor boldog ember válhatott volna belőle.
Íme Maradona, ahogy a kétszeres Arany Pálma-díjas Emir Kusturica látja Őt: a forradalmár, a focista, az ember, az Isten, a családapa, a narkós, a legenda. Emir Kustrurica ebben a dokumentumfilmben felvázolja az élő futball legenda, Diego Maradona történetét a Manu Chao és a Sex Pistols zenéjére. Maradona, a bajnok és sportoló, aki szinte a semmiből emelkedett fel egészen a világhírnév csúcsáig, és kemény árat fizetett azért, hogy ma élő legendaként létezzen a világban. A rendezőnek és a személyes hangvételű filmnek köszönhetően Maradona olyan dolgokat fed fel magánéletéről, amelyek ez idáig ismeretlenek voltak a futball fanok és rajongók számára. A dokumentumfilmben végig követhetjük mindazokat a helyszíneket és mikrokozmoszt, amelyek hatással voltak a futball sztár életére. Betekinthetünk Maradona legközelebbi barátaival való beszélgetéseibe, továbbá Kuba vezetőjével, Fidel Castróval való találkozásba, aki szintén nagy rajongója Maradonának.
A „Macska-jaj” óta ez Kusturica legkifejezőbb és legradikálisabb dokumentumfilmje, amelyben Maradonát nem csak, mint briliáns játékost ismerhetjük meg, hanem egy határozott politikai nézettel megáldott embert is.
Bár dokumentumfilm, sok információval nem szolgál. Megemlítésre kerül pár igazán fontos momentuma Maradona életének, de kb. annyi, amennyi infot 5 perc Google használattal is összegyűjthettünk volna. Kusturica és Maradona párbeszédeiről vannak bevágások, amiket interjúnak nem neveznék. Néha azt az érzést kelti, hogy két haver vált pár szót, néhol Maradona fényezésének tűnik, néhol meg mintha egy sztárt idegesítené a rácuppanó riporter. Minden ilyen bevágott párbeszéd rövid. Emellett rengeteg videóbevágást is tartalmaz, például a Maradonát istenítő tömegről, vagy a fontos Anglia elleni góljáról. Ezeket a videókat változtatások nélkül ismételgetik újra a film különböző pontjain. Hurrá. Az egész film zagyva, komolyabb mondandó nélküli és egyáltalán nem ismerteti meg velünk legalább egy kicsit jobban Maradona személyét. A leírása alapján Kusturica személyes hangvételű dokumentumfilmje, de ennél kevésbé személyes hangvételű filmet még nem láttam. Lehet, hogy csak én nem vagyok elég ahhoz, hogy élvezni tudjam a filmet, de egy borzalmas másfél óra volt. 5-ből 1 pontot tudok csak rá adni.
A borítókép és az információk a film Snitt-es adatlapjáról származnak.
